Település:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolc

Létrehozva:
2019-10-10 10:41:44


Herman Ottó Múzeum Miskolc

A múzeum 1999-ben az Év Múzeuma lett Magyarországon

Herman Ottó Múzeum

 
 
 
Herman Ottó Múzeum
HermanOttoMuseum Keptar01.jpg
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Miskolc
 Magyarország
Cím 3529 Görgey u. 28 (főépület)
Alapítva 1899
Tömegközlekedés Népkert
KRESZ busz.svg 2, 14, 14H, 22, 35, 38, 44
Igazgató Dr. Szolyák Péter PhD[1]
 
 
 
.

Herman Ottó Múzeum Miskolc legnagyobb múzeuma. Több mint 600 000 műtárgyat őriz. Főleg képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket és ásványokat gyűjt, de néprajzi kollekciója is jelentős. A képzőművészeti gyűjteményben a magyar festészet szinte minden kiemelkedő alakjának és irányzatának művei megtalálhatók. Régészeti gyűjteményében őskori és honfoglalás kori leletek is nagy számban találhatók. A Papszeren lévő épülete műemlék. A múzeum a megyei önkormányzat által fenntartott hét tájmúzeumból, három szakgyűjteményből, három emlékhelyből és öt kiállítóhelyből álló megyei múzeumi szervezet központja.

A múzeum 1999-ben az Év Múzeuma lett Magyarországon, és Miskolc városa Pro Urbe kitüntetéssel ismerte el az ott folyó színvonalas munkát. Az intézmény ad helyet 1997-től a Miskolci Egyetem kihelyezett Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszékének is. 2013 augusztusától a Miskolci Galéria is a Herman Ottó Múzeum tagintézményeként működik.

A Herman Ottó Múzeum A new hope című videóklipje első lett a Museum Dance Off 4 versenyén. A negyedik éve rendezett versenyen a múzeumi dolgozók saját tánccal próbálják közelebb hozni a múzeumukat, legalábbis annak könnyedebb, vidámabb oldalát. A miskolci videóklip az európai döntőben egy angol és egy dán múzeum produkcióját utasította maga mögé. A világdöntőjében a miskolciak mellett résztvevő múzeumok: The Mob Museum (USA), Glanmore National Historic Site (Kanada), Museum of Applied Arts and Sciences (Ausztrália), amelyeket a HOM a szavazatok 55,51 százalékával, összesen 100 815 szavazattal utasított maga mögé.


 

 


Története

 
A múzeum Papszeren lévő kiállítási épülete, Herman Ottó szobrával az előtérben

A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egylet – hosszú előkészítő munka után – 1899-ben alapította meg az intézményt Borsod-Miskolczi Múzeum néven. 1902. október 26-án nyitották meg a nagyközönség előtt, állandó kiállítása egészen 1914-ig nyitva volt. Első kiállításán a megjelentetett katalógus szerint 3252 darab, közadakozásból összegyűlt tárgyat, műkincset, ásatási leletet mutattak be, raktárában további 3000 tárgy maradt; a közönséget a sajtóban rendszeresen buzdították a múzeum gyűjteményének gyarapítására. A város 1914 elején vette át a múzeumot a működtető egyesülettől, ekkor különült el egymástól a közművelődési/oktatási és a múzeumi funkció. Az első világháború és a Tanácsköztársaság alatt nagyrészt zárva tartott finanszírozási problémák miatt. 1920-ban a város és a megye közös fenntartású intézményévé vált.

1927-ben, a „bükki kultúra” barlanganyagának tanulmányozására rendezett nemzetközi konferencia apropóján nyílt meg az új állandó kiállítás. A magyarországi pleisztocén leletek és a mezőkövesdi, hanyatló népművészeti hagyományok bemutatásával országos, sőt európai jelentőségű volt. A múzeum tárgyi gyűjteménye ekkoriban érte el a 45 000 darabot.

1936-ban Hóman Bálint vallás- és közoktatási miniszter, elismerve a múzeum őstörténeti és néprajzi kutatásokban jelentős szerepét, közgyűjteménnyé minősítette, ami egyben az állami támogatás növekedését is jelentette. Időközben jelentőssé vált a múzeum hagyatéki emlékanyaga is, ezekből Lévay József, Szemere Bertalan, Herman Ottó és Szendrei János emlékszobáit nyitották meg kiállításokon.

A második világháború miatt a múzeum 1943 és 1945 között zárva tartott. 1949-ben államosították. 1953 óta viseli a Miskolchoz szorosan kötődő polihisztor, Herman Ottó nevét. Ekkoriban zajlott a régi intézmény részleges átépítése. A kisebb felújítások ellenére 1967-ben a legrégebbi, papszeri épület (amely ekkor a főépület volt) északi fala részben leomlott, súlyos károkat okozva a történeti és régészeti gyűjteményben.

Kiállítóhelyek

A Herman Ottó Múzeum 1963 óta a megyei múzeumi szervezet központja. A Görgey úti főépület 1952-ben épült fel Vincze Pál tervei alapján szocreál stílusban, eredetileg az MSZMP megyei pártbizottsága számára épült. A múzeumigazgatóság 1980-ban vehette birtokba, s itt van a képzőművészeti gyűjtemény is. A múzeum Miskolcon is több épületben helyezkedik el, a régi, papszeri műemlék épületben vannak a „hagyományos” gyűjtemények, míg az Ásványtár a Kossuth utca 13. szám alatti épületben található. A múzeumhoz – mint megyei központhoz – számos Miskolcon kívüli kiállítóhely is tartozik.

A Papszeren lévő kiállítási épület

 
Felirat a bejáratnál

A múzeum a Papszer 1. szám alatt található, az Erzsébet tér és az avasi lépcső közelében. Az eredetileg Papszernek nevezett, egyemeletes, szabadon álló épület, középkori magból a 15. századtól a mai napig fokozatosan épült ki. Az épületben egykor iskola működött. A 18. században építették hozzá a nyugati két helyiséget és a tornácfolyosót, az emeletet pedig 1790–91-ben húzták rá. Az épületet 1899-ben kapta meg a múzeum, és első állandó kiállítását 1902-ben nyitotta meg. A Herman Ottó Múzeumnak ebben az épületében korábban három állandó kiállítása volt a háznak („Miskolci évszázadok” című várostörténeti kiállítás, „Mit ránk hagytak a századok” című régészeti kiállítás és „Magyarország ásványai”).

2014-ben új állandó kiállítás nyílt az épületben, az „Elit alakulat - A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői” című tárlat, amely Az év kiállítása díjat is elnyerte. Az állandó régészeti kiállítás leletei hosszú utat jártak be, míg most ezeregyszáz éves történetük egy újabb állomásaként a miskolci Herman Ottó Múzeum papszeri kiállítóépületébe kerültek. Milyen fegyvereket, méltóságjelvényeket, ékszereket és ruhadíszeket viseltek honfoglaló eleink? Hogyan áll össze a karosi temető egyes sírjaiban megtalált leletekből az összkép – a következtetés, hogy a Bodrogközben volt a honfoglalók első fejedelmi központja? Az új kiállítás mindkét kérdésre választ ad, sőt, lehetőséget teremt arra is, hogy a látogatók maguk rakják össze a „mozaikdarabokat”. Hosszú utat jártak be azok a leletek, amelyek most ezeregyszáz éves történetük egy újabb állomásaként a múzeum papszeri kiállítóépületében leltek otthonra.

Az épület másik állandó kiállítása az „Egy miskolci nemes az országos politikában – Szemere Bertalan pályaképe és pályatársai” címet viseli, s Szemere Bertalannak és korának állít emléket. A kiállításhoz irodalmi-történelmi-kulturális szalon kapcsolódik, ahol időről időre érdekes előadásokat hallgathat meg a látogató a reformkorról és a 19. század második feléről.

2009-ben nyílt meg a Szász Endre-gyűjtemény, amely mintegy háromszáz alkotást mutat be, „A művész világa 1969–1990” címmel. A világhírű művész Miskolcnak adományozott jelentős gyűjteményében először a rajzok és a festmények tekinthetők meg, a második kiállított egységet a porcelánképek alkotják (Szász Endre évekig dolgozott a Hollóházi Porcelángyár anyagával), a harmadik szekcióban a világjáró művész egzotikus útjain gyűjtött tárgyai láthatók, s végül az utolsóban a művész amerikai életének emlékeit gyűjtötték össze.

„Korok, képek, kamerák” című fotográfiatörténeti állandó kiállítás Dömötör Zoltán fotótörténeti magángyűjteményét mutatja be. A tárlat három részből áll. Az első a fényképezés eszközeinek fejlődéstörténetét és a miskolci fotográfia történetét mutatja be. A második egység az interaktivitás bekapcsolásával mutatja be a fényképezés történetét és annak technikai fejlődését. A harmadik rész, az ún. Folyosó Galéria, időszakosan változó rész: első alkalommal például a Miskolci Fotóklub alkotóinak munkáit lehetett megtekinteni.

A múzeumban az állandó kiállítások mellett folyamatosan szerveznek időszaki kiállításokat is, és vasárnaponként „Manó Manufaktúra” című családi játszóházat szerveznek a gyerekeknek, illetve a gyermekes családok számára.

A múzeum épülete jelenleg (2019. szeptember) zárva van – a leromlott állapotú épület felújításra vár.

Forrás: wikipédia