Település:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolc


Nemzeti Színház Miskolc


A Miskolci Nemzeti Színház Miskolc belvárosában található a Széchenyi, illetve a Déryné utcán.

Miskolci Nemzeti Színház

 
Miskolci Nemzeti Színház
Miskolc National Theatre 11.jpg
Település Miskolc
Elhelyezkedése
Miskolci Nemzeti Színház (Miskolc)
Miskolci Nemzeti Színház
Miskolci Nemzeti Színház
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 10″k. h. 20° 46′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 10″, k. h. 20° 46′ 60″térkép ▼
Miskolci Nemzeti Színház weboldala
 

Miskolci Nemzeti Színház Miskolc belvárosában található a Széchenyi, illetve a Déryné utcán. A színháznak otthont nyújtó klasszicista és romantikus stílusú épületet 1847 és 1857 között emelték, és a színházi előadások mellett többek között olyan rendezvényeknek nyújt otthont, mint a Bartók Plusz Operafesztivál. A színház 2010. június 1-jétől az Európai Színházi Konvenció (European Theatre Convention, ETC) teljes jogú tagja.[1] A színház igazgatója 2015 júniusától Béres Attila.[2]

 

 

Története

A Miskolci Nemzeti Színház a köztudatban az ország első kőszínházaként él, de ez csak az ország mai területére igaz, mivel az első a kolozsvári volt. Talán nem is véletlen, de az első Miskolcra érkezett színtársulat is kolozsvári vándortársulat volt. Az 1815-ben, Benke József vezetésével érkező társulat – tagjaként Déryné Széppataki Rózával – annyira megszerettette a város polgáraival a színjátszást, hogy úgy határoztak, állandó színházat építenek. Az első miskolci színházépület építését 1819-ben kezdték el az akkori Boldogasszony utcában (ma Déryné utca), és 1823. augusztus 24-én, két évvel a kolozsvári után nyitották meg Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban című darabjával.

 
Részvény a színház újjáépítésére

Miskolc első színházépülete 1843. július 19-én tűz martalékává vált. Szinte azonnal elhatározták a színház újjáépítését. Anyagi alapját részben a biztosítótársaság által kifizetett kártérítés és közadakozás fedezte, de még a városban megfordult társulatok is nyújtottak támogatást bevételük egy részéből. A vármegye a régi szomszédságában új telket adományozott egy új színház megépítésére (a telken egy, a tűzvészben szintén leégett katonai szállásépület volt). Szemere Bertalan, a miskolci kaszinó elnöke részvénykibocsátást kezdeményezett, mert az addig meglévő pénzösszeg messze nem fedezte volna az építkezés költségeit. A tervek elkészítésére három építész vállalkozott: a megye Hild Józsefet, Szemere Cassanó Józsefet támogatta, a harmadik Miks Ferenc volt. Cassanó terve 1847. május 13-án már kész volt, s az építkezés ezek alapján indult meg. Az ünnepélyes alapkőletétel 1847. szeptember 3-án történt meg, amelyen jelen volt István főherceg és Szemere Bertalan. Cassanó Miskolcra költözött, később itt nősült meg, de sajátos tény, hogy a színház építését nem felügyelte. Az építkezés az ezt követő két évben részben a forradalom, részben pénzhiány miatt lelassult, csak az 1850-es évek elején gyorsult fel ismét, részben annak is köszönhetően, hogy 1857-re várták Ferenc József látogatását a városba. 1857-ben újabb részvényeket bocsátottak ki, s Szathmáry Király Pál minden követ megmozgatott a határidő tartására, s valóban, el is készült a külső, a látványos belső tér, a színpad és az öltözők. Az új színházépületet az építkezés megkezdésének 10. évfordulóján, 1857. szeptember 3-án nyitották meg Vörösmarty Marót bán című darabjával. A vendégek közt ott volt Jókai Mór és felesége, a miskolci születésű Laborfalvi Róza is, de a pesti színészet színe-java is megjelent. Ekkor már Miskolcon tartózkodott Ferenc József is, de végül nem vett részt a megnyitón, mert az őt a megyehatáron váró Szirmai István gróf az izgalmaktól gutaütést kapott, és a kórházban meghalt. A király kijelentette, hogy hű szolgája halálának napján nem képes színházba menni.[3] Az uralkodót a színházban István főherceg képviselte.[4]

 
A színház egy 1900 körüli képeslapon

A színház első igazgatója Latabár Endre volt, a híres Latabár-színészdinasztiából. Az épület alsó szintjén, a bejárat két oldalán, üzlethelyiségeket alakítottak ki, melyek bérleti díja részben fedezte volna a színház működését, a felsőbb szinten pedig a Nemzeti Kaszinó is helyet kapott. A működtetésben gondot jelentett az olajlámpákkal való világítás gyenge fénye, ezért egy idő után petróleumlámpákra váltották, de az igazi megoldást a légszesszel való világítás megvalósítása (Miskolcon 1882-ben indult el a gázszolgáltatás). Az új tűzrendészeti előírások miatt 1882-től egy tűzoltót kellett alkalmazniuk, majd 1883-ban felépítették a ma is látható tűztornyot a színház tetejére. Az 1896-os millenniumi ünnepségekre készülve bevezették a légfűtést (addig egyszerű kályhafűtés volt), a belső teret is felújították, elegánsabbá tették. Már ekkor felmerült bejárat előtti, az utcára kilógó rész lebontása, de időhiány miatt ez szerencsére nem valósult meg (ez az átalakítási ötlet még ezután is többször felvetődött).

 
A színház a 2006-os Operafesztivál idején

A következő felújításra 1902-ben került sor: ablakvágással a színpad természetes megvilágítását segítették elő, új öltözőket építettek, bevezették a villanyvilágítást, a színpad előtt kialakították a zenekari árkot, próbatermet és új igazgatói szobát hoztak létre (addig egyik sem volt). A felújítást Stimm Lajos átgondolt tervei alapján hajtották végre. Az átalakított színház húsvétvasárnapi nyitóünnepségére a köszöntő szöveget Herczeg Ferenc írta, Márkus Emília mondta el.

1914-ben az addig részvénytársasági tulajdonban lévő színház az akkor már öt éve törvényhatósági várossá nyilvánított Miskolc tulajdonába ment át. 1925–26-ban ismét jelentősebb felújítást hajtottak végre, építésze Vágó László volt. A színház nézőterét 400 fővel bővítették, parkettázták ez egész belső teret, a bejáratnál lévő előtérben díszes oszlopcsarnokot alakítottak ki, s erre karzatot nyitottak az emeletről. A felújításról a bal oldali előtérben ma is látható márványtáblán emlékeztek meg. Ezen kiemelik Hodobay Sándor polgármester nevét, az ő kezdeményezésének, energiájának köszönhető a sikeres megvalósítás. Az átalakítások a színházi funkciók mellett a Kaszinót is érintették, bejáratát a Deák utcáról (a mai Déryné utcáról) oldották meg.

Nagy felújítást terveztek 1956-ban, amely bontással és építéssel járt együtt. A terveket Bene László és ifj. Horváth Béla készítették. A bővítési igények megvalósítása érdekében lebontották a színház nyugati oldalán álló lakóházat, a bővítésre rendelkezésre álló tér adott lehetőséget a bővítésre: a színházban ruhatárat alakítottak ki a bal oldali nézők számára (addig mindenki csak a keleti oldali ruhatárat használta), ezen az oldalon alakították ki a színészbejárót, díszletraktárat, öltözőszárnyat, jegyirodát, adminisztrációs tereket hoztak létre, átalakítások voltak a nézőtéren, a színpadhoz egy 80 négyzetméteres hátsó színpadot illesztettek, jelentősen korszerűsödött a színpadtechnika, forgószínpad és zsinórpadlás épült, megújult a világítástechnika, s az átalakítások révén az egész épület külső és belső megjelenése szimmetrikussá vált. A felújítási munkálatok 1959-ig tartottak, ez alatt a társulat Diósgyőr-Vasgyárban, egy addig filmszínházként működő épületben tartotta előadásait.

A színház ma

 
A Miskolci Nemzeti Színház épületegyüttesének makettje

Az 1990-es években, gyökeresen új elképzelések szerint nagyszabású átalakításokat hajtottak végre. A cél egyfelől egy háromtagozatú színház (próza, zene, balett) színház lehetőségének megteremtése volt, másrészt a meglévő, de nem közvetlenül a színházzal egy egységet alkotó kamaraszínház, valamint a tervezett új játszóhelyek egyetlen nagy komplexumba szervezése volt. Ugyancsak koncentrálni kellett a műhelyek, raktárak elhelyezését, valamint – a többtagozatúság miatt is – új próbatermekre volt szükség. A tervkoncepció vezető építésze Bodonyi Csaba volt, mellette még Horváth Zoltán építész és Hidasnémeti János belsőépítész működött közre. A munkálatok során a színpadot a legmodernebb, számítógéppel vezérelt színháztechnikával látták el, a zenekari árkot bővítették, másrészt befedhetőre alakították, amivel a színpad területét lehet megnövelni. A nézőtér kupolájába hatalmas új csillár került, amely pontos mása Schwabisch Hall (Baden-Württemberg) Szentlélek-templomában található csillárnak. Új lett az akusztikai rendszer is. Megújultak az öltözők, jelentősen változtak a színészellátási feltételek (színészlakások is épültek), de emellett közönségforgalmi terek is barátságosabbak lettek. A Weidlich-palota tűzfali oldalához illesztve színészlakásokat építettek, az udvari részt az új irodaépület zárja le, egyben ez a színészbejáró is. A szépen kialakított Déryné-udvarban áll Déryné Széppataki Róza szobra, és a szoborpark folyamatosan bővül (Laborfalvi Róza, Latabár Endre, Nagy Attila). A felújított Nagyszínházat Bertolt Brecht Kurázsi mamájával nyitották meg.

 
A 190. évadot hirdető színház 2013-ban

A nagyrekonstrukció megvalósulása révén Miskolcon Közép-Európa egyik legösszetettebb színházi együttese jött létre. A megújult Miskolci Nemzeti Színház összterülete az eredeti méret kétszeresére, 15 074 négyzetméterre növekedett. Az épületegyüttesben – az ekkortól Nagyszínház néven emlegetett eredeti teátrum nagyszínpadán kívül – még négy játszóhely található:

  • Csarnok: Eredetileg díszlet-összeállító térnek, próbaszínpadnak készült. Minthogy a nagyszínpadhoz csatlakozik, forgószínpaddal és megfelelő színpadgépezettel rendelkezik. Külső homlokzati fala vasfüggönyként felhúzható, s ezáltal lehetőség adódott arra, hogy a belső színpad külső résszé is váljon, azaz a Nyári színház szabadtéri színpadát is adja. A csarnoktér alternatív játszóhely, a kísérletező rendezők előadásainak a helyszíne. Körülbelül száz nézőt tud befogadni.
  • Kamaraszínház: 270–300 főnyi nézőt befogadó színház, főleg viszonylag kisebb szereplőgárdát igénylő darabokat adnak elő benne. A Játékszínnel együtt a Miskolci Galéria addigi, Dériné utcai épületében kapott helyet.
  • Játékszín: A Kamaraszínházzal együtt közös előtérből nyílik. Kísérleti, beavató színház. Nézőtere változtatható, a nézők száma maximálisan 100 fő körül lehet.
  • Nyári színház: Szabadtéri játszóhely, nézőtere 500 fős. A nézőteret ponyvával befedték, ezért az időjárás zavaró hatását ki lehet küszöbölni. Önálló színpada nincs, mert a Csarnok teljes funkciójú színpadát használja, de van zenekari árka. A Nyári színháznak – a szabad tér ellenére – kiváló az akusztikája, ezért kiválóan alkalmas zenés darabok, hangversenyek megtartására, így az Operafesztivál rendezvényeinek is fontos színhelye.

A színházi épületkomplexumban található a Színháztörténeti és Színészmúzeum is, amely a miskolci színjátszás történetének állít emléket.

A felújítás révén kialakult színházi épületkomplexum lehetővé tette egy sikeres új kezdeményezés, a [Bartók Plusz Operafesztivál]] megteremtését, amelyet először 2001 nyarán rendeztek meg – a színházigazgató Hegyi Árpád Jutocsa és Müller Péter Sziámi ötlete alapján.

2011. február 26-tól jeltolmács közvetíti az előadások szövegét, ezzel ez az első színházak egyike, ahol nagyothallók is élvezhetik a színdarabot. (Elsőként a budapesti Nemzeti, harmadikként a kecskeméti Katona színház vezette be, 2011 januárjában, illetve áprilisában.)[5]

2013. április 28-án, a tánc világnapjához kapcsolódóan megalakult a színház keretein belül működő Miskolci Balett.

Az épület leírása

Kétemeletes, klasszicista, helyenként romantikus elemekkel tagolt színházépület. Eredetileg 29,5 méter széles és 48,5 méter hosszú volt. Az egykor aszimmetrikus épület déli oldalán az utcára kinyúló, négy pillérre támaszkodó portikusz kocsialáhajtóként működött. Az 1957–1959 közötti átépítés során a színház szimmetrikussá lett. A Széchenyi utcára néző (déli) homlokzata 1+3+1, a Déryné utcai (keleti) homlokzata eredetileg 11, majd az átépítés óta 13 tengelyes.

A színház első emeleti ablakai félköríves záródásúak, kváderimitációkkal közrefogott, növényi elemekből komponált romantikus köténydíszekkel és egyenes szemöldökdíszekkel. A könyöklőpárkányuk meghosszabbítása övpárkányként fut végig az egész épületen. Az ablakok felett erősen keretelt négyzetformájú ablakok vannak, romantikus könyöklődísszel. Ezek az ablakok a portikusz középső három és oldalsó ablakai felett nincsenek jelen. A portikuszt két oldalról korinthoszi pilaszterek szegélyezik, az ablakai felett pedig fríz futott végig (ezt a frízt az egyik felújításnál eltüntették). A portikuszt a konzolos főpárkány felett timpanon zárja. A földszintet és az emeleteket osztópárkány osztja két részre. A földszinti nyílások klasszicista kereteletlen típusúak. Négyszögletű tornyának első emeletén körablakok vannak, míg a második emeletiek félkörívesen záródnak. A torony itt erkéllyé alakul, majd nyolcszögletesen folytatódik tovább, órát és kisebb kör alakú tornyot tart.

Forrás: Wikipédia

 

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

 

HelyiVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »